be positiv, be style, be shine...

Elég korán elkezdtem szedni a szemöldökömet, talán már 11 évesen, ugyanis összenő középen. Ennek a több éves szedésnek a következménye, hogy szépen túlszedtem, és teljesen formátlan lett, valamint, már jócskán egy centivel beljebb kezdődik a szemzugomnál.

Elrontott állapot

5 hetes növesztés

Pedig mint mindennek, a szemöldökformázásnak is megvannak a maga követelményei, amit mindig szem előtt kell(ene) tartani.

Az aranyszabályt ugye mindenki ismeri?

 Én a természetesség híve vagyok, így a tetoválás szóba sem jöhet.

Most, hogy növesztem a szemöldökceruza előkerült, de az a gyanúm, hogy egyel sötétebb árnyalatot vettem, mint kellene, vagy pedig kicsit vörösesebb színt kellett volna beszereznem, mert nem barátkozok meg a látvánnyal, amikor használom.

Elöl mindig is ritkás volt, és torzomborzasan nőtt, talán ezért is kezdtem el a kósza szálakat kiszedni, míg végül ide jutottam.

Ez a ritkás rész most még ritkásabban nő, a több évi szedegetés hatására eltűnt pár szőrtüsző. Elszaladtam gyorsan a régi kozmetikusomhoz, segítséget kérni. Javaslata alapján Béres cseppel kell kenegetnem,  míg azt beszerzem, propoliszos oldatot használok. Ez a tápanyagbomba talán feléleszti a tetszhalott szőrtüszőket. Sajnos neten böngészve nem sok jó tapasztalattal találkoztam évekig túlszedett szemöldök visszanövesztésében, de kivételek mindig vannak.

Egyenlőre várok, türelmesen. 5 hete növesztem, és már egész vállalható, de ha valaki jól az arcomba néz, egyből azon aggódok, hogy tuti kiszúrta az üresjáratokat a szemem fölött.

Ha van valakinek szemöldök kijavítással kapcsolatban tapasztalata, örömmel veszem, ha megosztja! :)

Az idei Glamur kuponról teljesen lecsúsztam, mire észbe kaptam, már sehol sem lehetett kapni se Glamurt, se Kiskegyedet. Azért elindultam egy hétvégi felfedező túrára, ilyenkor más üzletekben is jó kis leárazások szoktak lenni.

Jelenleg igen erősen spórolok, így annyira nem is bántam, hogy így alakult. Viszont a Hádában e hétvége alkalmából megint 20%-os leárazások voltak. Nem tudok ellenállni az ottani választéknak. Nagyon megválogatom, hogy mik is kerülnek a kosaramba, sokszor nem is találok semmit, ha viszont igen, akkor rendkívül egyedi darabokkal örvendeztetem meg magamat.

Most is találtam jó pár dolgot.

3 táska nőtt egyből a szívemhez.

Ez a krokodil bőr utánzat kényelmes viselet vállon átvetve. Pakolós egyrekeszes.

NEXT kis fekete. 4 rekeszes, igazi élmény elrejteni benne a holmikat, és nagyon mutatós felvéve.

Buggyos láncos. Egyrekeszes puha műbőr, az árcetli is még rajta volt. Hiánypótló táska, nagyon örültem, hogy megleltem.

Szőrmemániám újabb ékességei az alábbi sál és gallér. Már tavaly is kerestem ilyet, Pest összes plázáját és kínai üzletét végignéztem, sehol nem leltem még hasonlót sem. Most teljesen véletlenül láttam meg, és nem akartam hinni  a szememnek, hogy a kabátomhoz tökéletesen passzoló gallért pont egy turiban fogom megtalálni. A fekete szintén új, az ára még rajta volt, 2x is leárazták. Rám várt a kicsike.

Pinteresten rengeteg szőrmés ihletet lehet találni, szemezgettem azokból hármat. Az ázsiai leányzót azért teszem ki, mert tavaly a New Yorkerben vásárolt kabátom színben és fazonban hasonló, én hozzá képzelem el a bézs szőrmét hordani.

két hete nem írtam, ennek egy vizsga volt az oka.

De most újra itt vagyok! :)

A kilók továbbra is szorgosan jönnek fel rám, pedig ebben a két hétben nem is figyeltem oda annyira, hogy mit eszek, a kalóriákat sem számolgattam. Mégis úgy érzem átállt a szervezetem, és elegendő mennyiségű tápanyagból már inkább raktároz egy kicsit. A lényeg, hogy már reggel 55 kg vagyok, ami azt jelenti, eddig 4 kiló pluszt sikerült elérnem. Illetve egy valaki meg is jegyezte, hogy látszik, hogy híztam. Pedig ő nem is tud az akcióról! :) Ezt sikerként könyveltem el, és újult erővel vetettem bele magam a kalóriaszámolgatás világába. 

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a sport vagy bármilyen mozgás rendkívül fontos szerepet tört be egy ilyen hízókúránál. Szép formás testet alakíthatunk ki vele, még az elején, így könnyebb is elérni az álom alakot.

Ha a mérleg többet is mutat, nem feltétlenül érződik/látszódik a gyarapodás minden testrészen. Egy kis tornával viszont elérhetjük, hogy egyből izom legyen a felszedett kilókból. A tömegnövelés miatt az eredmény is egyből látható, vastagodást a kritikus helyeken.

Például én a combomra szeretnék bőven hízni. Magas vagyok, széles csípővel, és ha egy nadrág rámegy a csípőmre, az a combomon eléggé lötyögött, ha viszont passzolt a lábamra, a gombot nem tudtam begombolni, vagy épp a bokám villant ki. Utáltam is nadrágra vadászni, ez az egy ruhadarab mindig kínokat okozott.

A fentiekből következik, hogy a legtöbbet a combomra "gyúrok". Vicces, de tényleg. Illetve fenékre, jó lenne visszanyernem a formás hátsómat, ami a sok ülőmunka, és sport hiány miatt eléggé ellaposodott.

Neten rengeteg otthon is elvégezhető tornagyakorlatot lehet fellelni. Ezekből szemezgetek, és naponta - kétnaponta szánok rá egy órát, hogy átmozgassam magam. Látványos eredményt a guggolással tudtam elérni. A nadrág kétség kívül feszül rám mindenhol. Én egyenlőre itthon edzek, de majd az úszásra is rátérek, illetve a kerékpározásra - és téli válfajára a spiningre.

Újból rámerészkedtem a mérlegre, mert bíztam a további kilókban, ééééés valóban ott is voltak. Este 54,5 kg, reggel 53 kg. A reggileket tartom számon, hisz az a tiszta eredmény, lehet, hogy egyik nap nehezebbeket eszem, iszom, de csak az számít ami tisztán megmarad.

Tehát a hízókúra 4. hetében az eredmény: 2 kg.

A banánturmix nagyon bevált, illetve a zabpehelyre visszatértem. A szénhidrát növelése még mindig kihívás, sajnos abból fogy a legkevesebb, még úgy is hogy figyelek rá.

További tapasztalataim:

I. Nagyón jók az alábbi étkek hízáshoz:

• Tejszínes kukoricaleves krumplival
  
• Rizs és rántott vagy sült hús
  

II. Sport sport sport

Erősítő gyakorlatokkal látványosabb eredményt lehet elérni, azokon a kritikus helyeken, ahol e legszükségesebb a javulás. Nálam ez a comb, kar.

III. Éhesen sose feküdj le!

Valami biztos akad a spájzban, vagy hűtőben, amit hulla fáradtan is be lehet gyorsan kapni!

Fura, de ha éhesen fekszek le, akkor reggel nem tudok egyből enni. Ha jóllakva alszom el, reggel arra ébredek, hogy farkas éhes vagyok.

Szeretném újra érezni, ahogy gondtalanul andalgunk egy felfedezésre váró város eldugott utcácskáján, magunk mögött hagyva a hétköznapok rutinszerűségét, a munkahelyi mókuskereket. Beszívni a friss őszi levegőt, hunyorogva belenézni a késő nyári napsugarakba, majd a térképet bújva megtervezni, mi is lesz az aznapi következő állomás.

Akárhogy is nézzük, a kirándulások magukban hordoznak egy olyan miliőt, amitől nem tud szabadulni az ember. Mint egy drog, vonzza magához újból és újból. Mindig vágyunk vissza, oda, vagy máshova. Mert az érzés ugyanaz. A szabadság, a boldogság, az együvé tartozás érzése az, ami oly magával ragadó és felülmúlhatatlan. Én is vágyom erre az érzésre. MEGINT! Eljött az ősz, és menni szeretnék. Mindegy hová. Csak együtt és megkapni ezt a drogot. Szerencsés, akinek ez ilyen függőséget ad, mert olyan egészséges szerbe bolondult bele, ami egyedi élménnyel ajándékozza meg és még csak nem is káros.

Mi okoz függőséget?

Andalogni a helyiek között, és hálásnak lenni neki, hogy azzal, hogy ők ott élik mindennapjaikat, megtöltik a várost élettel. Ők talán már észre se veszik már a város zsibongását, számukra oly természetes, mi mégis belecsöppennünk az ő átlagos szombat délutánjukba, és mint egy fotó úgy ég bele a kívülálló szemébe az a kép. És talán arra gondol, hogy de jó itt lakni, milyen szerencsés, aki itt él. Fura ez, miért válik az a város, ahol élünk oly átlagossá, hogy csak időnként vesszük észre a szépségét?

Pestről Budára utazva, ha hídon megyek át, mindig igyekszem elkapni ezt a "turista érzést". Abbahagyni a könyv olvasását, abbahagyni a bosszankodást, hogy már megint nem igaz hányan vannak a villamoson, felocsúdni a reggeli bamba álmodozásomból, a napi feladatok kattogásából. Csak egy pillanatra  úgy szemlélni a Dunát, a várat, az Országházat, mint ha most látnám először. Sokszor megállítanám, kiszállnék és készítenék pár fotót. Csak úgy. A magam örömére.

Mire lejövünk a hídról, ez a pillanat úgy tovaszáll, hogy talán aznap már eszembe se jut. Talán másnap sem. De ha nem vagy odavalósi, egy életre megjegyzed.

Hát erről beszélek.

Miért hosszabb és rövidebb egyszerre egy ilyen kirándulás, mint egy átlagos hétvége, amit otthon töltünk?

Hosszabb, mert tele van élménnyel. Emlékezetesebb momentummal. Mert e hétvége reggeljein időben felkelünk, hogy el ne teljen a nap ágyban lustálkodással. Hisz annyi élmény vár ránk! És nem kell reggelit készíteni, csak időben leérni, a terülj-terülj asztalkámhoz. Hmmmm...ezt igazán elviselném minden reggel.

Aztán ott a lista az éjjeli szekrényen: LÁTNIVALÓK, PROGRAMOK. Ezt gondosan válogattuk össze a munkahelyen lopott 10-20 percek alatt. Neten keresgélve, hogy semmiről ne maradjunk le, bőven legyen miből válogatni. Gondosan megtervezzük mi lesz aznap a program. Izgalommal teli várokozás ez. Ha a nap még ragyogóan is süt, már-már extázis érzést élhetünk át. Újra és újra átélve azt az érzést, ami a párunk megismerkedésekor éreztünk. A kapcsolatunk kezdeti szakaszába. Mintha újból pillangók repdesnének a hasunkba.

Ugyan az a várakozással teli izgalom:

A MAI NAP VAJON MIT TARTOGAT SZÁMUNKRA?

• Tudjuk, hogy jó lesz, mert együtt vagyunk, együtt éljük át, megosztjuk egymással.
• Tudjuk, hogy jó lesz, mert azért jöttünk, hogy jól érezzük magunkat, és ettől semmi sem tántoríthat el.
• Tudjuk, hogy jó lesz, mert kíváncsian várjuk a felfedezni valókat.

A boldogság határtalanságig fokozódik, amikor a szabadság érzése jár át, úgy érezzük, az egész világot átölelnénk. Mindennél jobb, hogy az az ember van mellettünk, akit a világon mindennél jobban szeretünk.

Ilyenkor az ember a legkedvesebb és egyben legkényelmesebb ruháját veszi fel. Megválogatja, mivel tiszteli meg Magyarország eme gyöngyszemét. Hisz fotó is készül. Albumba, Facebookra, Barátoknak. Az utókornak! Mindegy hova, de ebben benne van, hogy megtiszteljük a pillanatot, a helyzetet, szinte ünneplőbe öltözünk. Akár ez csak a kedvenc fülbevalónkat jelenti, vagy egy olyan parfümöt, amiről szeretnénk, ha azt az érzést juttatná eszünkbe, amit ez a hétvége nyújt.

Rövidebb, mert az érzelem dús pillanatok, a jó élmények úgy vágtáznak el mellettünk, akár egy vonat. Csak addig áll meg a pillanat, amíg veszünk egy mély levegőt, és beszippantjuk mindazt a jót, amit nyújt nekünk.

Mire észbe kapunk már vasárnap reggel van, és vele együtt jön az az érzés is, hogy ebből  a jóból már csak pár óra van hátra. Hogy este már otthon alszunk, és holnap jön a munka, a főnök, a feladatok végeláthatatlan sora.

Reggeli után ez az érzés hirtelen tovaszáll, és csak hazafele gurulva jön elő újból.

De addig is, annyi csuda jó dolog vár még ránk. Egy kis fájdalommal teli szívszorító érzés azért időnként még előjön, de ez is keveredik és egybeolvad a boldogság mámorító illatával.  És ekkor megint megáll az idő...az ősz illata... az aranyba burkolózó táj.....a szikrázó napsütés.....az idei utolsó fagylalt....a frizuraborzoló szél....a párunk szeretetének az érzése....a szintén odalátogató turisták alap zaja, a kacagások, fotókattintások...a pénzcsörgés, ahogy pénztárcánkba kutatunk még egy százas után, hogy összeadjuk a kilátó belépőjének az árát, amit én szentimentálisan és gondosan megőrzök. 

Ezek azok az a dolgok, amik függővé tettek engem!